Amikor az esküvői videó készítéséről kérdeznek, elkezdek hadarni. Hosszú évek munkája kellett, hogy elhagyjam ezt a nem túl jó szokást, ami még gyerekkoromból köszön vissza, de e téma mellett túl nehéz, nem felpörögnöm.
Annyi mindent tudok mesélni róla.
Számomra nem kérdés, hogy a világ legszebb munkája a miénk. A filmkészítés minden témában varázslatos tevékenység, de ugyanakkor kőkemény munka is. Mivel ez nem ajándék, a legnagyobb alázat szükségeltetik hozzá. Nyolcadik éve tölti ki az életem az esküvők világa, de még mindig, minden egyes szombat tanít valami újat. A fények keresése, vagy megteremtése, a kompozíciós hatások, a kameramozgatás finomsága, a tökéletes hang megtalálása. Ez mind egy – egy apró darabka egy olyan zsák belsejéből, amit sosem lehet megtölteni. Persze ez csak a szakmai kihívás, ezen felül ott van egy fontos tényező: az ember maga. Az alázat a munka iránt.
Megtiszteltetés, amikor ott vagyunk és látjuk, ahogy a rokonok, a barátok, a szeretteitek csakis Rátok figyelnek. Figyelhetjük az izgalmat, az örömöt, halljuk a sóhajotok.
A nyitó táncnál már jól ismerjük egymást. Elég egy pillantást vetnünk rátok, hogy tudjuk mi következik, hol a helyünk a nagy egészben.
Aztán persze ott vagytok ti: A filmek Omegája. A komplex labirintus szíve és lelke. Miattatok különbözik minden film, mert Titeket nem lehet másolni. Míg az egyik beszélgetés viccek közt nevetésben ér véget, addig egy másikban a meghatódottság kap teret. Míg egy filmen az elegancia az úr, addig a másiknál a szándékos és érthető egyszerűség.
Nincs két egyforma film, mert nincs két egyforma pár sem.
Ugye, hogy minden szerelem más és más. Mint egy ujjlenyomat, amit ketten rajzoltok.
